Kezdőlap

 

 

A közterület-felügyeletről

A közterületek rendje és tisztasága mindannyiunk közérzetét, biztonságérzetét befolyásoló tényező. E rend és tisztaság hatékonyabb védelme céljából 1983 óta van lehetőség közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) létrehozására. A 3/1983. (I. 29.) MT rendelet a fővárosi felügyelet felállításának teremtette meg a jogi alapját. A 16/1984. (III. 18.) MT rendelet pedig a városokat, illetőleg a gyógy- és üdülőterületi településeket hatalmazta fel szervezet átalakításra. Jelenleg törvény[1] szabályozza a felügyeletek létrehozását és feladatrendszerét. Napjainkban több mint 200 településen mintegy 1500 felügyelő végzi munkáját.

Szervezet és jogállás

Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló költségvetési szervként közterület-felügyelet elnevezéssel. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. A közterület-felügyelet feladatait a polgármesteri hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő is elláthatja.

A közterület-felügyelet feladata

A közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;

a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;

közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;

közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;

közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;

közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;

közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a fenti keretek között - törvény, kormányrendelet és a fenntartó önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete csak olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.

A közterület-felügyelő

Közterület felügyelőként csak olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár foglalkoztatható, aki legalább érettségivel rendelkezik és megfelel a külön jogszabályokban előírt egészségügyi és képesítési követelményeknek.

A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy, feladatát a fenntartó önkormányzat illetékességéhez tartozó közterületeken, országosan egységes egyenruhában[4] teljesíti. A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.

Felügyelői intézkedések

A felügyelő a törvényben és a rendeletben előírt módon köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.

A felügyelő a szabálysértésen tetten ért személyt igazoltatja, vele szemben – amennyiben azt jogszabály lehetővé teszi – helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek összege 5.000.-Ft-tól 50.000.-Ft-ig terjedhet. Helyszíni bírságolás esetén a közúti közlekedési előéleti pontrendszer hatálya alá tartozó megállási, várakozási, behajtási és korlátozási tilalmat megszegő járművezetőknek büntetőpontokat is ad.

Ha a kívánt cél helyszíni bírságolással nem érhető el vagy az elkövető a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, esetleg a helyszíni bírság összegét vitatja, a közterület-felügyelő feljelentést tesz.

Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a rendőrség segítségét kell kérnie. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja. A felügyelő előállítási joga kiterjed továbbá a szabálysértés elkövetésén tetten ért személynek az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatósághoz történő előállításra is, a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében.

A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti illetve a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.

A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.

A felügyelő a mozgáskorlátozott igazolványt a helyszínen jegyzőkönyv ellenében elveszi, ha az érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.

A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt (térfigyelő kamerát) helyezhet el, és felvételt készíthet.

A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személyt igazoltathatja, belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat igazoltathatja és eltávolíthatja.

A felügyelő által használható kényszerítő eszközök

A felügyelő a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot, súlyos sérüléssel fenyegető, vagy a személye ellen intézett támadás, illetőleg az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, valamint vagyonvédelemre testi erőt, könnygázszóró palackot, valamint szájkosárral ellátott szolgálati kutyát alkalmazhat.

Szabálysértések

A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről meghatározza azokat a tényállásokat ami miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot ( 5.000-50.000Ft ) szabhat ki . Ezek a következők :

• Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés

• Koldulás

• Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése

• Tiltott szerencsejáték

• Közerkölcs megsértése

• Veszélyeztetés kutyával

• Csendháborítás

• Köztisztasági szabálysértés

• Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával

• Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése

• Jégen tartózkodás szabályainak megszegése

• Tiltott fürdés

• Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése

• Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

Akinek a felügyelő intézkedése (feltéve, hogy az intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul), az intézkedés elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.

A panasz elbírálására irányuló eljárásban a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.

A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

Ügykereső